Idővonalak és címkefelhők a tanítás-tanulás szolgálatában

Ebben a bejegyzésben az online elkészíthető idővonalakról, időszalagokról, és a szófelhőkről lesz szó. Idővonalakkal bizonyára már mindenki találkozott a hagyományos papíron tollal /ceruzával formában (elsősorban történelem-, esetleg magyarórákon), de az online elkészíthetővel nem biztos, én legalábbis eddig még nem.

A címkefelhőkről, szófelhőkről, ezeket készítő programokról van némi ismeretem, egy előző félévi szakszemináriumon megismerkedtem a tagul.com nevű programmal, amellyel látványos felhőket készíthetünk, egészen részletes paramétereket is beállítva.
Adja is magát a bejegyzés témája: mire való, mire jó szaktárgyamban (elsősorban magyarórán) az idővonal, a szófelhő.
Szerintem az idővonalak mellett szól, hogy segítségükkel jól összefoglalhatóak egy adott korszak eseményei, alkotói, művei, vagy magyart és történelmet szintetizálva ábrázolhatjuk egy szalagon a párhuzamosan zajló főbb történelmi; irodalmi eseményeket, pl. az I. világháború történései + a hazai irodalom helyzete.
Az órán a dipity és a timetoast időszalag-készítőkkel ismerkedtünk meg a kiselőadók révén, itthoni feladat gyanánt az utóbbi segítségével készítettem időszalagot, melyen a reformkor főbb szerzőit helyeztem el születésük sorrendjében. Miközben az egyes pontokat szerkesztettem, a program megmutatta előnyös és kevésbé előnyös oldalát is, pl.:

+ beilleszthetünk képet
+ beilleszthetünk linket
+ készíthetünk rövid leírást

- az évek mellé hónapot és napot is rendelni kell: ez abból a szempontból hátrány, hogy nem minden esetben ismertek az események hónapra, napra pontosan

Magyartanárként az idővonalat jól tudnám alkalmazni összefoglalásként, részösszefoglalásként, ez az ötletem az elkészített idővonal szerkesztése során merült fel bennem. Pl. egy szerző főbb művei, műcsoportjai is feltüntethetők az idővonalon (ugyanakkor itt is jelentkezik a már említett dátumot probléma, jó, ha egyes műveknek a keletkezési évszáma ismeretes).
Idővonalam itt tekinthető meg:
https://www.timetoast.com/timelines/1047239

A szófelhőkészítés terén a már ismert (és jobban kezelhetőnek vélt) tagul.com weboldalt használtam.
Az első szófelhő Janus Pannonius Galeotto MArzióhoz c. versének kulcsszavait, ill. a művel kapcsolatos főbb megállapításokat tartalmazza.

A második felhő szintén egy Janus Pannonius-versből készült - Egy dunántúli mandulafáról

Meglátásom szerint a szófelhők is nagyon jók összefoglalásra, legyen az óra végi, vagy résztéma utáni. Körültekintően válogassuk meg, milyen szavakat akarunk beilleszteni, mert a nagyon egyértelmű kifejezések miatt szerintem abba a hibába lehet esni, hogy nem jelent nagy kihívást a feladat a diákoknak (ezért nem szerepelt az előző felhőben a Galeotto Marzio, vagy az utóbbiban a mandulafa, mert ezek alapján rögtön képben lennének a tanulók, s a többi szóra már nem fordítanának figyelmet).

Mind az időszalag, mind a szófelhő hasznos a tanórán is: elkészíthetjük előre mi  magunk, de kiváló házi feladatok is lehetnek, egyéni vagy páros munka keretében!