Digitális Nemzedék Konferencia

2015. március 21-én került megrendezésre az ELTE PPK-n a Digitális nemzedék - Átjárható utak - párbeszéd és tanulás a digitális korban konferencia. A rendezvény nagy népszerűségnek örvendett, ezt mutatja, hogy bő egy héttel előtte már lehetetlen volt résztvevőként regisztrálni. A konferenciát megelőző hetekben bántam, hogy nem tudok személyesen megjelenni, mivel aznap tömbösített órám lett volna, ami végül mégis elmaradt, így adottak lettek volna a körülmények a részvételhez. Így azonban maradt az a megoldás, hogy otthonom kényelméből, élő közvetítésben nézhettem meg az általam választott ülésszakot. Kicsit tartottam a technikától (no meg Murphytől), nehogy pont most legyen valami galiba, néhány átmeneti szakadozást leszámítva azonban teljesen követhető volt ebben a formában is az előadás.

Nagyon örültem és kíváncsivá tett, amikor megláttam, hogy a szakomhoz tartozó témában is jelentkeztek előadók, így a délutáni, Hidak - kultúraközvetítés a magyartanításban című előadásra esett a választásom. Három magyartanár, Gergelyi Katalin, Fegyverneki Gergő és Sulyok Blanka osztotta meg tapasztalatait, módszereit. 

Elsőként a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumból Fegyverneki tanárúr szólalt fel, aki kiemelte, hogy a magyar nyelv és irodalom évekkel ezelőtt az egyik legnépszerűbb tantárgy volt, míg mára a középszerű, sőt, nehéz tárgyak körébe sorolják a tanulók, nem is csoda, hiszen túlzottan életrajzi, történeti központú. A digitális kor kihívásaihoz természetesen ennek a tantárgynak is igazodnia kell, ez az egyik legaktuálisabb, legnagyobb feladat. A tanárúr kiemelte, hogy megváltozott a tudásmegszerzéshez való viszony is: nekünk, tanároknak olyan formában kell az ismereteket, tudást közvetíteni a tanulók felé, hogy ne mondhassák azt: hát, ugyanezt megtalálom az interneten is! A pedagógus szerepe jelentős, hiszen neki kell átjárást teremteni a digitális és nyelvi kultúra között a virtuális-digitális birodalomból érkező tanulók számára.

Egy igen tetszetős analógiával is élt a fiatal pedagógus: a korábbi felfogást, tudásmegszerzést afféle csikóbőrös kulacshoz hasonlította, s rávilágított arra, hogy napjainkban ezeket a kulacsokat felváltotta az energiaital. Az irodalom, a regény IKT-ba csomagolva válhat korszerűvé, nyerhet modern jelentést, vagyis így alakulhat át a csikóbőrös kulacs energiaitallá. 

Fegyverneki Gergő rávilágított egy korábbi kutatás (Netgeneráció) eredményeire is: tévesen úgy véljük, hogy a Z generáció, mivel rengeteg időt tölt a számítógéppel, igen fejlett, és jól használható digitális kompetenciával bír, holott ez nem így van, az eltöltött idő mennyisége nem áll arányban az említett készség fejlettségével. 

Ezután beszámolt az általa magyarórákon alkalmazott megoldásokkal, jó gyakorlatokkal. Ezen belül bevezetésként kiemelte, hogy a tanuláshoz továbbra is elengedhetetlen a motiváció, valamint szükséges a korszerű tanulásszervezés. Szerinte összhangban kellene lennie az otthoni szokásoknak, kultúrának az iskolaival, mivel utóbbi alapvetően egy uniformizált kultúrát, a középosztály kultúráját közvetíti minden tanuló számára.

A néző ezt követően megismerhette Gergő bácsi internetes tantermét, mely révén az internet nem csupán tárgya, hanem színtere is a tanulásnak. A konstruktív pedagógia több elemét is ötvözi ez a megoldás, hiszen ezáltal a tanár  órán belül és kívül is együttműködik a tanulókkal, igyekszik az élményszerzés és tevékenységközpontúság révén közelebb hozni tárgyát a diákokhoz, miközben a fiatalok a különböző web2.0 eszközöket, eljárásokat ismernek meg. 

A főbb projektek: a görög mitológia feldolgozása képeskönyv és címkefelhők (tagul, texadoo) készítésével, a homéroszi eposzok feldolgozása páros munka keretében a prezi.com segítségével. Ezek mind-mind sokat elárulnak arról, hogy a diák milyen csomópontok mentén gondolkodik, mely elemeket tart kulcsfontosságúnak. Természetesen nem minden esetben jelentenek telitalálatot az internetes műfeldolgozás formái, így esett, hogy Gergő tanárúr 7. osztályosai sokkal szívesebben vitték színre A helység kalapácsát, mintsem blogot írjanak róla. Számomra nagyon inspiráló volt e pedagógus előadása, kreativitása helyes iránymutató, példaértékű.

A második előadó a XX. kerületi Nagy László Általános Iskola és Gimnázium tanára, Gergelyi Katalin volt, s a tanár mint felhasználóbarát felület témájába nyújtott betekintést. 

Felhívta a figyelmet egy ördögi kör jelenlétére: a tanuló nem olvas -> nincs szókincse -> nem jó a szövegértése -> betűundor -> a tanuló nem olvas. Ezt természetesen az iskola nem hagyja szó nélkül, ami tovább frusztrálja a tanulókat. A tanulók fizikailag vannak jelen az iskolában, amúgy egy egy virtuális térben tartózkodnak, ahol nagyon jól érzik magukat. Éles ellentét húzódik a felhasználóbarát világ és a barátságtalan, hiteltelen iskola között. 

A tanárnő ezután néhány internetes, tantárgyára adaptált megoldást mutatott be, pl. Facebookon idővonalat készített a felvilágosodáshoz kapcsolódóan, melynek eseményeit véleményezni, kommentálni lehet, kreatív írásgyakorlat formájában. A tanulásnak ezt a módját azért is kiemelte, mivel a fiatalok sok időt töltenek e közösségi platformon, s ide helyezve a tanulást, az nagy eséllyel kaphat helyet a diákok privát életében. Egy másik módszere Gergelyi tanárnőnek, hogy a google drive-ban létrehozható szerkeszthető dokumentumok segítségével bonyolítja diákjai fogalmazásfejlesztő folyamatát: a tanuló ír valamit, amelyet a tanárnő kommentál, kiegészít, megindokolja a hibákat a tanuló végrehajtja a javasolt változtatásokat, így megvalósul az írás folyamatjellege is. 

A tanárnőtől néhány új alkalmazást is begyűjthettem, pl. a Zondle-t, amellyel tudáspróba készíthető, s ha a diák jól válaszolt, akkor játszhat. Megvalósított projekteket tekinthetek meg és további hasznos ötleteket olvashatok  Gergelyi Katalin blogján!

A harmadik előadó a budapesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola fiatal magyartanára Sulyok Blanka volt. Kiemelte, hogy egy szakközépiskolában különösen fontos a nyelvhez és irodalomhoz való megfelelő attitűd formálása, s egyik fő küldetésének tekinti, hogy a tanulók felé közvetítse, a nyelv is úgy formálható, alakítható, csiszolható, akár a fa. Ennek védjegye alatt indította el a Kozmaköltészet - Friss Forgácsok nevű közösséget, mely facebook csoporttal is rendelkezik, mely révén megvalósulhat a mihamarabbi visszajelzés. Az iskolában nagy hagyománya van az Irodalmi kávéháznak, melyen a szövegíró, -kedvelő diákok, tanárok, meghívott vendégek jönnek össze. 
Különösen példamutató számomra, hogy a tanárnő a diákokkal létesített zenekarnak is tagja, mellyel megzenésített verseket, népdalfeldolgozásokat mutatnak be.

Magáról a konferenciáról azt tartom, hogy szükség van ilyen rendezvényekre, ahol mi, tanárjelöltek a régebb óta pályán lévő pedagógusoktól leshetünk el különböző ötleteket, módszereket, s megismerhetjük, hogyan állnak hozzá a digitális világ kihívásaihoz. Legutóbbi hasonló rendezvényélményemet az előző félévben tartott Tudós tanárok - tanár tudósok konferencia jelentette, remélem, ELTE-s éveim alatt még lesz lehetőségem ilyen konferenciák látogatására!