Socrative

A legutóbbi órán a socrative.com weboldalról és lehetőségeiről volt szó, melyet csoporttársammal, Boruzs Barbarával mutattunk be a többieknek. Ehhez kapcsolódik az e heti házi feladat ill. bejegyzés is. De mi is az a socrative, s hogyan használhatjuk mi, tanárok (tanárjelöltek)?

A socrative.com kezdőoldalára klikkelve bejelentkezhetünk tanárként, illetve diákként is. Tanárként létre kell hoznunk egy tantermet, szobát, melyen belül tantárgyanként vagy témánként feladatsorokat állíthatunk össze a következő kérdéstípusokból: egyszerű / többszörös feleletválasztás, igaz / hamis, rövid választ igénylő kérdések. Tanulóink az általunk megadott tanterem nevének, számának, kódjának ismeretében férhetnek hozzá ezekhez a tesztekhez, s különböző módon oldhatják meg azokat. A megoldási beállításokat az oktató maga alakíthatja, így pl. felteheti a kérdéseket egyenként (s ő klikkel tovább, ha látja a számlálón, hogy mindenki megoldotta), vagy maguk a tanulók klikkelnek az egyes kérdések megválaszolása után a Tovább gombra. Beállíthatjuk nebulóinknak, hogy azonnali visszajelzést kapjanak válaszukról, s ha nem számonkérést szeretnénk véghezvinni a socrative segítségével, hanem egy általános szavazást, akkor az anonimitás opcióval is élhetünk. 

A bejegyzés magját egy, a socrative-val készített feladatsor képezi, lássuk, hogyan is épül fel!

Ezt a  rövid feladatsort a magyar grammatika, azon belül is a szószerkezettan témakörében készítettem. Jelenleg négy kérdésből áll, de a téma alapján még tovább bővíthető. Alapvetően az egyszerű / többszörös feleletválasztás és az igaz / hamis típuskérdéseket használtam fel:

1. Az első kérdés öt darab szószerkezetet mutat, melyek közül el kell dönteni, melyik nem illik oda. A helyes válasz a negyedik, mivel egyedüli alárendelő szerkezetként szerepel a további négy, mellérendelő között.

2. A második kérdésben egy megállapítás igazságtartalmát kell megítélni, eldönteni. Ahogy látható, a egy hamis kijelentésről van szó, hiszen a mellérendelő szószerkezetek tagjai egyenértékűek, alaptagja és bővítménye az alárendelő szószerkezeteknek van. 

3.  Az itt felsorakoztatott szerkezetek közül kizárólag az alárendelőket kell jelölni, ahogy a feladat mutatja, több is van belőle a példák között.

4. Az utolsó kérdés szintén az igaz / hamis típusba tartozik, az  alárendelő szószerkezetekkel kapcsolatos elméleti tudást célozza meg.

A lehetőségek természetesen végtelenek, hosszabb, részletesebb feladatsorokat is összeállíthatunk, ebben a témában mi magunk is kérhetjük megadott típusú példák generálásást a tanulóktól. A téma szerintem szerethető, jól tanítható, s talán motiváló az ifjúság számára, hogy a socrative-os teszteket okostelefonról vagy tabletről is kitölthetik, amennyiben rendelkeznek a szükséges applikációval és megfelelő internetkapcsolattal.